A gerontológia-geriátria és szakmai szerveződésének hazai története, jelenkori keresztmetszete

Magyarországon időskorról szóló orvosi ismertetések már korábban is napvilágot láttak, de az öregedéssel kapcsolatos tudományos igényességű egészségügyi ismeretek, és koncepciók a 20. század  elejétől alapozódtak meg. A hazai gerontológia és  geriátria tudomány kifejlesztésében négy kutató tudós játszott igazán hatékony és úttörő szerepet: Korányi Sándor professzor, aki a belgyógyászat és vesetudományok területén is több kiemelkedő felfedezést tett, az életének második felében az európai szerveződésű gerontológiai kutatásokban is vezető szerepet játszó prof. Verzár Frigyes élettanász, majd tevékenységükhöz a 20.  század második felében  Haranghy László és Beregi Edit patológus professzorok ugyancsak nagyformátumú gerontológiai munkássága csatlakozott.

Az első magyarországi  gerontológiai kongresszus 1937-ben került megrendezésre. A második világháborút követően a gerontológiai kutatás megfelelő támogatása és koordinációja akkor indult meg, amikor a Magyar Tudományos Akadémia létrehozta a Gerontológiai Bizottságát. A bizottság vezetésére Haranghy Lászó akadémikus kapott megbízást. Ez a bizottság rendszeresen szervezett tudományos üléseket és továbbképzéseket. A gerontológiai és geriátriai problémákra egyre nagyobb figyelem irányult, amit jelez a Magyar Biológiai Társaságon belül a Gerontológiai Szekció korabeli megalakulása is. Ennek a szekciónak az elnöke ugyancsak Haranghy László   lett. 1956-ban megtörtént a magyar csatlakozás a nemzetközi gerontológiai  társasághoz (IAAG). Egy évtizeddel később megalakult. a Magyar Gerontológiai Társaság.

1993: a világ vezető gerontológusai Budapesten  – 1993-97: magyar elnök a Nemzetközi Geriátriai Társaság élén

Az 1960-s évektől fokozatosan növekedett a gerontológia orvosi-klinikai és szociológiai vonatkozásai területén a tudományos aktivitás és igényesség. Ebben a fejlődésben kulcsszerepet játszott a hazai Gerontológiai Kutatóközpont létrejötte és munkássága. A Magyar Gerontológiai Társaság és meghatározóan Beregi Edit professzor nemzetközi tudományos aktivitásának elismerését reprezentálta az a kiemelkedő siker, hogy 1993-ban Magyarország  rendezhette meg Budapesten a Gerontológia 15. Világkongresszusát,  Beregi Edit kongresszusi elnökségével. Az 52 országból 3000 fizetett résztvevővel lezajlott világkongresszus sikere egyben azt is eredményezte, hogy 1993-1997 között Beregi Edit professzor lett az IAG, vagyis a Nemzetközi Gerontológiai Társaság  elnöke.                                                                                                                                

A geriátria a jelen századunk első évtizedében a népességben az idős korosztály arányának markáns növekedésével, valamint a klinikum, valamint a kísérletes kutatás területén az ismereteinket és lehetőségeinket robbanásszerűen gyarapító fejlődésnek köszönhetően szervezetileg is egyre nagyobb figyelmet és szerepkört kapott. Ennek köszönhetően a Nemzetközi Gerontológiai Társaság elnevezése is bővült a Geriátriával (IAGG), és és ugyanez a bővítés következett be a hazai szervezetünk nevében is (Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság --MGGT). 2000 júniusában megalakult az európai únió geriátriai orvostársasága (EUGMS).

A geriátriai profilban Szakmai Kollégium is létrejött  és e kollégium rendszeresen biztosított geriátriai (gerontológiai)  véleményt, állásfoglalást az egészségügyi tárca vezetőj részére. A geriátria, mint  szakvizsgához kötött önálló szakorvosi tevékenység 2000-től kapott egészségügyi főhatósági elismerést, majd a 2000-t  követő években kidolgozást nyertek a geriátriai osztályra vonatkozó szakmai minimum követelmények is.

A geriátria, és művelésének  hazai jelentősége-szerepköre, szervezeti élete napjainkban

A geriátria, mint  idősellátó orvostudomány és orvosi tevékenység századunk első éveiben bekövetkező rövid idejű szakmapolitikai előtérbe kerülését követően az évtized második felében már  alapvetően veszített kormányzati támogatottságából, a hazai betegellátási rendszerben nem kapta meg azután a szakma iránti megfelelő figyelmet (ok: kórházigazgatók? egészségügyi tárca?), a  korábban beígért lehetőségeket és fejlesztéseket, vagyis a geriátriai szakorvosok iránti megfelelő keresletet. Ennek eredménye lett azután az is, hogy radikálisan csökkent  a geriátria szakma irányában jelentkező rezidensek száma.  A 2012-től beindult korrekciós törekvések féke viszont pont e következmény, a geriáter szakorvosok nem kielégítő száma lett. Ez a „hanyatlás”  viszont  éppen ellentéte a többi európai országban mutatkozó tudatos geriátriai-gerontoszociális fejlesztéseknek, amelyeknek   az epidemiológiai adatok figyelmeztetésének felismerése adott lendületet. A Magyar Geriátriai és Gerontológiai Társaság taglétszámának csökkenése is tükrözi ezeket a nem kívánatos hazai tendenciákat.

Az MGGT tagság összetétele, kapcsolati rendszere

A MGGT tagsága meghatározó része  klinikákról, kórházakból, idősellátó otthonokból, egyetemi oktató-kutató  intézetekből kerül ki. A tagozódást tükrözi, hogy a társaság idősotthoni-szociális szekcióval rendelkezik és szervezés alatt van a kísérletes/klinikai kutatói munkacsoport létrejötte is. A MGGT életébe is bevonult a korszerű kommunikációs technika, hiszen az elektronikus levelezéseken-csatolatokon és a jelen honlapon túl a geriátriai-gerontológiai kongresszusoknak és tudományos üléseknek legtöbbször helyt adó Semmelweis Egyetem Geriátriai tanszék részére rendelkezésre áll az Aesculap Akadémia korszerű informatikai bázisa, amelynek révén a négy hazai egyetem informatikai rendszerén keresztül magas minőségű tudományos-szakmai-szakmapolitikai videokonferenciákat lehet rendezni. Természetszerűleg a hazai vezető szakemberek jelentős személyi átfedése valósul meg a MGGT vezetése és a 2011-től átalakított szakmai kollégium tagsága („Geriátria és Krónikus ellátás”) körében, ami igen rugalmas és hatékony együttműködést tesz lehetővé. A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság nemzetközi elismertségét is jelzi, hogy a 2013 évi szakmai kongresszusunk részeként a haza Szociális Klaszter vezetésével együtt szervezett, az idős betegeket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek munkájának jobb összehangolását célzó sikeres nemzetközi szakmai tanácskozást tekintélyes tengerentúli és közép-kelet európai szociális és orvosgeriátriai szakemberek mellett az európai geriátriai orvostársaság, az EUGMS hivatalban lévő (prof. Jean-Pierre Michel) és leendő elnöke (2014-től: prof.Timo Strandberg) is megtisztelte aktív részvételével.  

Bíztató előrelépés az idősgyógyászatban 2011-től

A geriátriai - krónikus ellátás  szakmai kollégiumi tevékenységben jelentős előrelépést jelentett sokévi stagnálás után, hogy a MGGT támogatta újabb kollégiumi  kezdeményezésre és elsősorban az Idősügyi Tanács és a Parlament Egészségügyi Bizottsága felől dr Iván László országgyűlési képviselő  és volt MGGT elnökünk hatékony mediátor javaslataira az egészségügyi  kormányzat pozitívan reagált és megkezdte a többszintű, terület alapú aktív geriátriai ellátó osztály-rendszer kialakítását. Ennek az előrelépésnek persze egyelőre jelentős féke a nagyfokú geriátriai szakorvoshiány.    

A geriátria-gerontológia hazai oktatása

Sajnálatosan nem egységes és az elmúlt években is nem megfelelően módosulgatott a hazai egyetemeken.  A geriátria, mint klinikai disciplina, pillanatnyilag egyik egyetemen sem szerepel kötelező tantárgyként. A gerontológia viszont például Pécsett jól körvonalazottan be van építve a kórélettan tananyagába. Ez a hazai helyzet ellentétes az európai unió országai egyetemein  egyre inkább generalizáltan érvényesülő tendenciával. Korábban a geriátria szakvizsgát primér és a belgyógyászatra ráépített szakvizsgaként lehetett letenni a magyar szakorvosképzési rendszerben, 2012-től már csak primér szakvizsgaként, aminek kötelezően előírt gyakorlataiba viszont beszámíthatók az előzőleg esetleg letett szakvizsgák kötelező gyakorlatai. A geriátriai szakvizsgához és az egyetemi oktatáshoz mind a négy egyetem elfogadta a 2006-ban publikált első magyarországi egyetemi geriátriai tankönyvet  és kézikönyvet (Geriátria—az időskor gyógyászata, szerk..Székács Béla, 485 oldal, 18 szekció, 75 fejezet, a rész-és kapcsolódó profilok 60 vezető hazai szakemberének szerzőségével), amelynek újabb kiadása tervezett. Jelentős előrelépést jelentett a geriátria oktatásában 2011-ben a 4 egyetem részvételével a Semmelweis Egyetem pályázatával (prof. Székács Béla, prof. Kiss István) elektronikus online interaktív és önértékelő oktató rendszer is kialakításra került  megoldandó esetismertetésekkel és vele összefonódó bázis tudás blokkal.

Orvostudományi egyetemi geriátriai tanszékek/tanszéki csoportok, illetve klinikai oktató osztályok és vezetőik Magyarországon:

Semmelweis Egyetem: dr Kiss István egyetemi tanár  (dr Székács Béla ny. egyetemi tanár, szerz.szaktanácsadó)----Debreceni Egyetem: dr Bakó Gyula egyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem: I. Belgyógyászati Klinika/ Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály: o.v. dr Zöllei Magdolna c.egyetemi docens  ----Pécsi Tudományegyetem/Kórélettani és Gerontológiai Intézet: dr Koller Ákos egyetemi tanár (dr Székely Miklós prof.emeritus).

Főbb hazai képzőhelyek, ahol a  gerontológa  főiskolai típusú (rész)oktatása az alapszak, vagy továbbképzés bázison   ápolók és szociális  munkások részére (egészségügyi karok, főiskolák) elérhető

Debreceni Egyetem  Egészségügyi Kar (gerontológia: dr Semsei Imre) ; Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális KépzésiKar ; Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar/ Szociális munka alapszak ; Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Kar szocialgerontologiai szakirányú továbbképzés; Zsigmond Király Főiskola (Budapest) ;

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar ; Széchenyi István Egyetem (Győr) Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet. Az öregedés folyamatának, az időskorúak klinikumának és az öregedés társadalmi vetületeinek kutatásában, tudományos igényességű oktatásában  a lektorált nemzetközi publikációkban elérhető vezető hazai témakörök 2000-től

• Az öregedés és az idősödő szervezet patológiai sérülékenységének élettani-molekuláris biológiai szabályozói
• Női nemi hormonegyüttes jelentősége a női szervezet korosodásában, valamint a kórosodása elleni védelemben, különös figyelemmel a posztmenopauzális időszakra (vérnyomás, vese fiziológiás-patofiziológiás változások , oxidatív faktorok, stb.)
• A rendszeres fizikai aktivitás hatásai az izomzatra és összervezeti protektív jelentősége,  celluláris-szubcelluláris szinten is vizsgálva.
• Az étvágy és a testsúly/testösszetétel szabályozása az élekor előrehaladásával (életkor-függő változások a speciális szabályozó peptidek és hormonok hatásában, következményes időskori test összetétel módosulások, sarcopenia, stb.)
• Időskorúak megváltozott immunológiai funkciói
• Időskorúak fertőző megbetegedéseinek epidemiológiai vizsgálata 
• Különböző tudományos igényességű diagnosztikus-terápiás kritikai áttekintések
• Kelet-Magyarországi igen idős személyek epidemiológiai vizsgálata (a korábbi MGT szervezte, a 100 évesek egészségi állapotát vizsgáló, nemzetközileg is jelentős figyelmet kapott nagy MGT tanulmánynak mintegy  „folytatásaként”)

Válogatás:20 tanulmány a fenti témákban megjelent, a MGGT tevékenységéhez is kapcsolódó publikációkból (2000-)

1. Szekacs B, Vajo Z, Acs N, Hada P, Csuzi L, Bezeredi J, Magyar Magyar Z,  Brinton EA.: Hormone replacement therapy reduces mean 24-hour blood pressure and its variability in postmenopausal women with treated hypertension. Menopause. 2000 Jan-Feb;7(1):31-5. 
2. Szekacs B, Vajo Z, Varbiro S, Kakucs R, Vaslaki L, Acs N, Mucsi I, Brinton EA. Postmenopausal hormone replacement improves proteinuria and impaired creatinine clearance in type 2 diabetes mellitus and hypertension. BJOG. 2000 Aug;107(8):1017-21.
3. Semsei I. On the nature of aging. Mech Ageing Dev. 2000 Aug 15;117(1-3):93-108.
4. Békési G, Kakucs R, Sándor J, Sárváry E, Kocsis I, Sprintz D, Várbíró S, Magyar Z, Hrabák A, Fehér J, Székács B. Plasma concentration of myeloperoxidase enzyme in pre- and post-climacterial people: related superoxide anion generation. Exp Gerontol. 2001 Dec;37(1):137-48.
5. Kovács A, Szikszai Z, Várady E, Imre S.  Study on the hemorheological parameters of oldest-old residents in the East-Hungarian city, Debrecen. Clin Hemorheol Microcirc. 2006;35(1-2):83-8
6. Zs-Nagy I. Fritz Verzár was born 120 years ago: a personal account. Arch Gerontol Geriatr. 2006 Jul-Aug;43(1):1-11. 
7. Zs-Nagy I. Is consensus in anti-aging medical intervention an elusive expectation or a realistic goal? Arch Gerontol Geriatr. 2009 May-Jun;48(3):271-5.
8. Simkó GI, Gyurkó D, Veres DV, Nánási T,CsermelyP. Network strategies to understand theagingprocess and help age-related drug design. Genome Med. 2009 Sep 28;1(9):90.
9. Vellai T, Takács-Vellai K, Sass M, Klionsky DJ.The regulation of aging: does autophagy underlie longevity? Trends Cell Biol. 2009 Oct;19(10):487-94.
10. Szekanecz Z, Szekanecz E, Bakó G, Shoenfeld Y. Malignancies in autoimmune rheumatic diseases - a mini-review.   Gerontology. 2011;57(1):3-10.
11. Bekesi G, Racz K, Feher J, Schaff Z, Lengyel G, Blazovics A, Illyes G, Szombath D, Hrabak A, Szekacs B, Gergics P, Marczell I, Dinya E, Rigo J Jr, Tulassay Z . Increased total scavenger capacity and decreased liver fat content in rats fed dehydroepiandrosterone and its sulphate on a high-fat diet.  Gerontology 2011;57(4):343-9.
12. Marosi K, Bori Z, Hart N,Sárga L, Koltai E, Radák Z,NyakasC. Long-term exercise treatment reduces oxidative stress in the hippocampus of aging rats. Neuroscience. 2012 Dec 13;226:21-8.
13. Balaskó M, Rostás I, Füredi N, Mikó A, Tenk J, Cséplő P, Koncsecskó-Gáspár M, Soós S, Székely M, Pétervári E. Age and nutritional state influence the effects of cholecystokinin on energy balance. Exp Gerontol. 2013 Nov;48(11):1180-8.
14. Kovács G, Kaló Z, Jahnz-Rozyk K, Kyncl J, Csohan A, Pistol A, Leleka M, Kipshakbaev R, Durand L, Macabeo B. Medical and economic burden of influenza in the elderly population in central and eastern European countries. Hum Vaccin Immunother. 2013 Oct 28;10(2).[Epub ahead of print]
15. Vamos Z, Cseplo P, Ivic I, Matics R, Hamar J, Koller A. Age Determines the Magnitudes of Angiotensin II-Induced Contractions, mRNA, and Protein Expression of Angiotensin Type 1 Receptors in Rat Carotid Arteries. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2013 Sep 7.[Epub ahead of print]
16. Barna J, Princz A, Kosztelnik M, Hargitai B, Takács-Vellai K, Vellai T. Heat shock factor-1 intertwines insulin/IGF-1, TGF-? and cGMP signaling to control development and aging. BMC Dev Biol. 2012 Nov 1;12:32.
17. Balaskó M, Soós S, Párniczky A, Koncsecskó-Gáspár M, Székely M, Pétervári E. Anorexic effect of peripheral cholecystokinin (CCK) varies with age and body composition (short communication). Acta Physiol Hung. 2012 Jun;99(2):166-72.
18. Szekacs B: Hypertension in the elderly - Critical review of diagnostic-therapeutic guidelines and their background. LAM 2012 (8-9): 505-515) (extended English abstract).
19. Bori Z, Zhao Z, Koltai E, Fatouros IG, Jamurtas AZ, Douroudos II, Terzis G, Chatzinikolaou A, Sovatzidis A, Draganidis D, Boldogh I,Radak Z The effects of aging, physical training, and a single bout of exercise on mitochondrial protein expression in human skeletal muscle. Exp Gerontol. 2012 Jun;47(6):417-24.
20. Wappler EA, Antal P, Várbíró S, Székács B, Simon A, Nagy Z, Monos E, Nádasy GL  Network remodeling of intramural coronary resistance arteries in the aged rat: a statistical analysis of geometry. Mech Ageing Dev. 2013 Jul-Aug;134(7-8):307-13.