A gerontológia-geriátria és szakmai szerveződésének hazai története, jelenkori keresztmetszete
Magyarországon időskorról szóló orvosi ismertetések már korábban is napvilágot láttak, de az öregedéssel kapcsolatos tudományos igényességű egészségügyi ismeretek, és koncepciók a 20. század elejétől alapozódtak meg. A hazai gerontológia és geriátria tudomány kifejlesztésében négy kutató tudós játszott igazán hatékony és úttörő szerepet: Korányi Sándor professzor, aki a belgyógyászat és vesetudományok területén is több kiemelkedő felfedezést tett, az életének második felében az európai szerveződésű gerontológiai kutatásokban is vezető szerepet játszó prof. Verzár Frigyes élettanász, majd tevékenységükhöz a 20. század második felében Haranghy László és Beregi Edit patológus professzorok ugyancsak nagyformátumú gerontológiai munkássága csatlakozott.
Az első magyarországi gerontológiai kongresszus 1937-ben került megrendezésre. A második világháborút követően a gerontológiai kutatás megfelelő támogatása és koordinációja akkor indult meg, amikor a Magyar Tudományos Akadémia létrehozta a Gerontológiai Bizottságát. A bizottság vezetésére Haranghy Lászó akadémikus kapott megbízást. Ez a bizottság rendszeresen szervezett tudományos üléseket és továbbképzéseket. A gerontológiai és geriátriai problémákra egyre nagyobb figyelem irányult, amit jelez a Magyar Biológiai Társaságon belül a Gerontológiai Szekció korabeli megalakulása is. Ennek a szekciónak az elnöke ugyancsak Haranghy László lett. 1956-ban megtörtént a magyar csatlakozás a nemzetközi gerontológiai társasághoz (IAAG). Egy évtizeddel később megalakult. a Magyar Gerontológiai Társaság.
1993: a világ vezető gerontológusai Budapesten – 1993-97: magyar elnök a Nemzetközi Geriátriai Társaság élén
Az 1960-s évektől fokozatosan növekedett a gerontológia orvosi-klinikai és szociológiai vonatkozásai területén a tudományos aktivitás és igényesség. Ebben a fejlődésben kulcsszerepet játszott a hazai Gerontológiai Kutatóközpont létrejötte és munkássága. A Magyar Gerontológiai Társaság és meghatározóan Beregi Edit professzor nemzetközi tudományos aktivitásának elismerését reprezentálta az a kiemelkedő siker, hogy 1993-ban Magyarország rendezhette meg Budapesten a Gerontológia 15. Világkongresszusát, Beregi Edit kongresszusi elnökségével. Az 52 országból 3000 fizetett résztvevővel lezajlott világkongresszus sikere egyben azt is eredményezte, hogy 1993-1997 között Beregi Edit professzor lett az IAG, vagyis a Nemzetközi Gerontológiai Társaság elnöke.
A geriátria a jelen századunk első évtizedében a népességben az idős korosztály arányának markáns növekedésével, valamint a klinikum, valamint a kísérletes kutatás területén az ismereteinket és lehetőségeinket robbanásszerűen gyarapító fejlődésnek köszönhetően szervezetileg is egyre nagyobb figyelmet és szerepkört kapott. Ennek köszönhetően a Nemzetközi Gerontológiai Társaság elnevezése is bővült a Geriátriával (IAGG), és és ugyanez a bővítés következett be a hazai szervezetünk nevében is (Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság --MGGT). 2000 júniusában megalakult az európai únió geriátriai orvostársasága (EUGMS).
A geriátriai profilban Szakmai Kollégium is létrejött és e kollégium rendszeresen biztosított geriátriai (gerontológiai) véleményt, állásfoglalást az egészségügyi tárca vezetőj részére. A geriátria, mint szakvizsgához kötött önálló szakorvosi tevékenység 2000-től kapott egészségügyi főhatósági elismerést, majd a 2000-t követő években kidolgozást nyertek a geriátriai osztályra vonatkozó szakmai minimum követelmények is.
A geriátria, és művelésének hazai jelentősége-szerepköre, szervezeti élete napjainkban
A geriátria, mint idősellátó orvostudomány és orvosi tevékenység századunk első éveiben bekövetkező rövid idejű szakmapolitikai előtérbe kerülését követően az évtized második felében már alapvetően veszített kormányzati támogatottságából, a hazai betegellátási rendszerben nem kapta meg azután a szakma iránti megfelelő figyelmet (ok: kórházigazgatók? egészségügyi tárca?), a korábban beígért lehetőségeket és fejlesztéseket, vagyis a geriátriai szakorvosok iránti megfelelő keresletet. Ennek eredménye lett azután az is, hogy radikálisan csökkent a geriátria szakma irányában jelentkező rezidensek száma. A 2012-től beindult korrekciós törekvések féke viszont pont e következmény, a geriáter szakorvosok nem kielégítő száma lett. Ez a „hanyatlás” viszont éppen ellentéte a többi európai országban mutatkozó tudatos geriátriai-gerontoszociális fejlesztéseknek, amelyeknek az epidemiológiai adatok figyelmeztetésének felismerése adott lendületet. A Magyar Geriátriai és Gerontológiai Társaság taglétszámának csökkenése is tükrözi ezeket a nem kívánatos hazai tendenciákat.
Az MGGT tagság összetétele, kapcsolati rendszere
A MGGT tagsága meghatározó része klinikákról, kórházakból, idősellátó otthonokból, egyetemi oktató-kutató intézetekből kerül ki. A tagozódást tükrözi, hogy a társaság idősotthoni-szociális szekcióval rendelkezik és szervezés alatt van a kísérletes/klinikai kutatói munkacsoport létrejötte is. A MGGT életébe is bevonult a korszerű kommunikációs technika, hiszen az elektronikus levelezéseken-csatolatokon és a jelen honlapon túl a geriátriai-gerontológiai kongresszusoknak és tudományos üléseknek legtöbbször helyt adó Semmelweis Egyetem Geriátriai tanszék részére rendelkezésre áll az Aesculap Akadémia korszerű informatikai bázisa, amelynek révén a négy hazai egyetem informatikai rendszerén keresztül magas minőségű tudományos-szakmai-szakmapolitikai videokonferenciákat lehet rendezni. Természetszerűleg a hazai vezető szakemberek jelentős személyi átfedése valósul meg a MGGT vezetése és a 2011-től átalakított szakmai kollégium tagsága („Geriátria és Krónikus ellátás”) körében, ami igen rugalmas és hatékony együttműködést tesz lehetővé. A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság nemzetközi elismertségét is jelzi, hogy a 2013 évi szakmai kongresszusunk részeként a haza Szociális Klaszter vezetésével együtt szervezett, az idős betegeket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek munkájának jobb összehangolását célzó sikeres nemzetközi szakmai tanácskozást tekintélyes tengerentúli és közép-kelet európai szociális és orvosgeriátriai szakemberek mellett az európai geriátriai orvostársaság, az EUGMS hivatalban lévő (prof. Jean-Pierre Michel) és leendő elnöke (2014-től: prof.Timo Strandberg) is megtisztelte aktív részvételével.
Bíztató előrelépés az idősgyógyászatban 2011-től
A geriátriai - krónikus ellátás szakmai kollégiumi tevékenységben jelentős előrelépést jelentett sokévi stagnálás után, hogy a MGGT támogatta újabb kollégiumi kezdeményezésre és elsősorban az Idősügyi Tanács és a Parlament Egészségügyi Bizottsága felől dr Iván László országgyűlési képviselő és volt MGGT elnökünk hatékony mediátor javaslataira az egészségügyi kormányzat pozitívan reagált és megkezdte a többszintű, terület alapú aktív geriátriai ellátó osztály-rendszer kialakítását. Ennek az előrelépésnek persze egyelőre jelentős féke a nagyfokú geriátriai szakorvoshiány.
A geriátria-gerontológia hazai oktatása
Sajnálatosan nem egységes és az elmúlt években is nem megfelelően módosulgatott a hazai egyetemeken. A geriátria, mint klinikai disciplina, pillanatnyilag egyik egyetemen sem szerepel kötelező tantárgyként. A gerontológia viszont például Pécsett jól körvonalazottan be van építve a kórélettan tananyagába. Ez a hazai helyzet ellentétes az európai unió országai egyetemein egyre inkább generalizáltan érvényesülő tendenciával. Korábban a geriátria szakvizsgát primér és a belgyógyászatra ráépített szakvizsgaként lehetett letenni a magyar szakorvosképzési rendszerben, 2012-től már csak primér szakvizsgaként, aminek kötelezően előírt gyakorlataiba viszont beszámíthatók az előzőleg esetleg letett szakvizsgák kötelező gyakorlatai. A geriátriai szakvizsgához és az egyetemi oktatáshoz mind a négy egyetem elfogadta a 2006-ban publikált első magyarországi egyetemi geriátriai tankönyvet és kézikönyvet (Geriátria—az időskor gyógyászata, szerk..Székács Béla, 485 oldal, 18 szekció, 75 fejezet, a rész-és kapcsolódó profilok 60 vezető hazai szakemberének szerzőségével), amelynek újabb kiadása tervezett. Jelentős előrelépést jelentett a geriátria oktatásában 2011-ben a 4 egyetem részvételével a Semmelweis Egyetem pályázatával (prof. Székács Béla, prof. Kiss István) elektronikus online interaktív és önértékelő oktató rendszer is kialakításra került megoldandó esetismertetésekkel és vele összefonódó bázis tudás blokkal.