Gerontológiai kutatások Magyarországon 

Forrás: BEREGI EDIT: GERONTOLÓGIA MAGYARORSZÁGON. A MAGYAR GERONTOLÓGIA TÖRTÉNETI VÁZLATA

A magyarországi gerontológiai kutatásokat szervezett formában Haranghy László indította

el. 1960-ban indult el az első team munka a Magyarországon élő 100 évesek vizsgálatával.

Egy orvos-kutatócsoport világviszonylatban elsőként vizsgálta a legidősebbeket

Haranghy irányítása mellett Beregi által szervezett és vezetett csoporttal a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve. Az akkor 34 élő 100 éves közül 24 került vizsgálatra az ország különböző részén, és az eredmények 1965-ben Haranghy László szerkesztésében az

Akadémiai Kiadó kiadásában Gerontological Studies on Hungarian Centenarians címmel

jelent meg. Gerontológiai kutatások fő profilként két intézetben folytak: a Gerontológiai

Kutató Csoportban Budapesten és a Verzár Nemzetközi Kísérleti Gerontológiai Laboratóriumban (VILEG) Debrecenben.

1965-ben alakult meg a Gerontológiai Kutató Csoport, mely 1967-ig az ORFI majd

1967-től a SOTE keretében működött. A Kutató Csoport tudományos igazgatója Haranghy

László, igazgatója Beregi Edit. 1978-ban a Gerontológiai Kutató Csoport a SOTE Gerontológiai Központja lett és az intézet igazgatója Beregi Edit egyetemi tanár 1993-ig. 1989-től a SOTE Gerontológiai Központ a WHO Kollaborációs Központja volt EgészségesÖregedés kérdésében. 1993-ban a Gerontológiai Központ igazgatója Iván László lesz és 1996-ban a Gerontológiai Központ eredeti helyéről (Budapest VIII., Rökk Szilárd u.33.) a Kútvölgyi Klinikai Tömbbe kerül. 1998-ban Császár Albert a Központ igazgatója, majd 1999-ben a SOTE Gerontológiai Központ megszűnik.   

A SOTE Gerontológiai Központban a kutatások fő célja a biológiai korral járó elváltozások tanulmányozása és azok elkülönítése a patológiás elváltozásoktól.         

 Figyelmet fordítottak a rizikó-tényezők és környezeti hatások vizsgálatára, a fizikai erőnlét és szellemi képesség megőrzésére. Mindig szem előtt tartották, hogy a tudományos megfigyeléseket összhangba hozzák a gyakorlattal. Ezért a humán vizsgálatokkal párhuzamosan - amelyek a 15 ágyas klinikai részlegen folytak - kísérleti állatokon végzett kutatások is folytak az intézetben működő biológiai, biokémiai, immunológiai, hisztokémiai és elektronmikroszkópos laboratóriumban.

A klinikai részlegen több mint 20 éven keresztül követéses - két-három évenként

megismételt - vizsgálatok voltak, amelynek során megállapították a kor előrehaladásával

jelentkező biológiai változásokat és leggyakoribb megbetegedéseket (Lengyel). E mellett

vizsgálták az osteoporosis kialakulását (Gergely és mt.) valamint a személyiség és a

pszichoszomatikus változások összefüggését (Iván). A kutató laboratóriumokban emberben

és kísérleti állatokban vizsgálták a korral járó morphológiai változásokat a

lymphocytákban és elsősorban azok mitochondriumában találtak korfüggő változásokat

(Beregi, 1972). Miután a lymphocyták funkciójában és morphológiájában a kor előrehaladásával változás jelentkezik, a lymphocytákat javasolták az öregedés biológiai modelljének (Beregi és mt. 1980). Összefüggést találtak a lymphocyták mitochondriumában fellépő elváltozások és a serum Cholesterin szint változása között (Regius és mt.). Analizálták az immunológiai változásokat (Rajczi és mt.), a serum dehydroepiandrosteron (DHA és DHAszulfát színjét (Boross és mt.), valamint az öregedés folyamatának és a betegségek lefolyásának befolyásolását antioxidánsokkal (Pénzes).

A magyar gerontológiai kutatások, valamint a Gerontológiai Központ tudományos munkájának elismerését jelenti, hogy az Aktuelle Gerontologie (a Német, Osztrák és Svájci

Gerontológiai illetve Geriátriai Társaság folyóirata) felkérte a Központot 1975-ben és 1978-

ban, hogy a folyóirat teljes számában ismertesse a kutatásokat.   

1987-ben megismételték, a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve, a Magyarországon élő 99 év feletti lakosság vizsgálatát. Ekkor már 218 ilyen magas korú egyén élt hazánkban és közülük 123 egyén került vizsgálatra. Az eredményeket 1990-ben publikálták Centenarians in Hungary. A sociomedical and demographic study címen Beregi Edit szerkesztésében a Karger kiadó kiadásában.

A tudományos munka mellett a Gerontológiai Központ tanácsadó feladatot is ellátott

minden az öregedéssel összefüggő kérdésben, orvostovábbképző tanfolyamokat szervezett

és speciális kollégiumot tartott az orvostanhallgatók részére. Az idősek részére rendszeres

tanácsadás volt a Gerontológiai Központban és kezdeményezték két gyárban a nyugdíjas

életre és az öregedésre való előkészítést. A TIT keretében megkezdődött a Nyugdíjasok

Egyetemének szervezése Lengyel Éva közreműködésével.

Az intézet munkásságát külön füzetben foglaltuk össze fennállásának 10. 25. évfordulóján,

valamint a Gerontológiai Világkongresszus alkalmából.

A Verzár Kísérleti Gerontológiai Nemzetközi Laboratórium alapkutatásokat végzett.

Kutatásaik középpontjában az öregedés membrán elmélete állt. Eszerint az elmélet szerint a

plasma membrán változása a kor előrehaladásával elkerülhetetlen (Zs.Nagy). Kimutatták,

hogy a plasma membrán proteinek és lipidek jelentős biomarkerek a sejtöregedésben

(Kitani és mt.). Új módszert fejlesztettek ki patkány agy cortikális sejt membrán komponenseinek mérésére (Zs.Nagy és mt.).

E két intézet mellett, amelyeknek fő profilja a gerontológiai kutatás volt, egyéb kutatások

mellett, időskorúakkal kapcsolatos kutatások folytak még a következő intézetekben

azokban az években, amikor a MGT-ban az elnöki tisztet betöltöttem: SOTE I I . Kórbonctan

Intézet, SOTE I . Belgyógyászati klinika, a DOTE I . Belgyógyászati klinika és Kórélettani

Intézet, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet Neuropathológiai Laboratóriuma, a Központi

Statisztikai Hivatal Népességkutató Intézete, az MTA Szociológiai Intézete, az

Arteriosclerosis Kutató Csoport, a visegrádi Kórház, a Heves megyei Geriátriai Gondozó és

még több klinika és kórház publikált egy-egy gerontológiai (geriátriai) cikket.

                                            ((Prof dr Beregi Edit visszatekintése alapján…..))