PROF. DR. SZÉKÁCS BÉLA

Dr. Székács Béla, az MTA doktora 1967-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvoskarán. Végzésétől  kezdve az egyetem II. Belklinikáján dolgozott, 1987-től egyetemi docensként, 2004-től egyetemi tanárként. Belgyógyász, nephrológus, geriátriai szakorvos, hypertonológus, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája.  Oktatóként 2004-2008 között vezette a Semmelweis Egyetem II. Belklinika kihelyezett (OPNI2004-2008 január) Geriátriai Tanszéki csoportját, majd a 65 éves életkori határ elérése után annak egyetemi tanára, illetve 70. évétől 2012 szeptemberétől részmunkaidős közalkalmazotti szaktanácsadó volt 2013 június 30.-ig (2013 aug.-tól jelenleg szellemi szabadfoglalkozásúként szerződéses megbízást lát el a geriátriai tanszéki munka segítésében).  A Tanszéki Csoport 2008-tól, az OPNI bezárása után  a Főv.Önk.Szt.Imre Kh-ban nyert elhelyezést. 2004 után betegellátó orvosként az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Belgyógyászati-Geriátriai-Rehabilitációs Matrix Osztályát, majd 2011 októberéig a Szt Imre Kh. Geriátriai és Gerontopszichiátriai Rehab. Osztályát vezette, majd ahol részmunkaidős nem közalkalmazott szaktanácsadói feladatokat látott/lát el. 

Szakma-és tudománypolitikai, illetve egyéb medicinalis társadalmi tevékenység: Végzésétől bekapcsolódott a hipertóniás és vesebetegek ellátásába, szakmapolitikai aktivitása e téren az 1980-as évek második felétől kezdődött, amikor az Országos Belgyógyászati Intézet hipertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára. 2004-től a mai napig, több cikluson át, a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. A 90-es évek elején a dr Mikola István miniszteri biztos vezette tárcaszintű egészségügyi finanszírozási reform csúcs-bizottság tagja volt, majd résztvett a dr Bordás István vezette OEP - BNO függő  díjtételeket kialakító bizottság munkájában. A 90-es évek első felében az Magyar Orvosi Kamara SOTE Szekciójának titkári tisztségét töltötte be. Több magyar és külföldi tudományos orvostársaságnak a tagja, a Magyar Hypertonia Társaságnak megalakulásától alelnöke, az MHT oktatási és vizsgabizottság elnöke, a Magyar Nephrológiai Társaság vezetőségének több cikluson át tagja volt, hasonlóan a Magyar Menopausa Társasághoz és a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társasághoz (MGGT), mely utóbbinak 2010-től elnöke is.. Az Európai Hypertonia és Európai Menopausa Társaság tagja, és Magyarország képviselője a szakorvosi oktatással  kiemelten foglakozó európai szakorvosi társaság geriátriai szekció testületében (EUMS-GMS). 2010-től az Európai Geriátriai Társaság (EUGMS) full Board tagja és a Nemzetközi Gerontológiai és Geriátriai Társaság (IAGG) Council tagja. 2004-2008 között a MOTESZ Elnökség mellett működő Orvosi Érdekvédelmi, illetve Informatikai Munkabizottságok tagja volt. 2004-2013: a Semmelweis Egyetem Geriátriai Oktatói Grémiumának elnöke. 2005-től a Nemzeti Vizsgabizottság Geriátriai Szakorvosi Vizsgabizottsága elnöke. A Gömöri Pál Hypertonia és Vese Alapítvány és 2004-2012 között a „Tégy az Idősekért Alapítvány” kuratóriumi elnöke. 2009 márciusában második ciklusban nyert megválasztást a Geriátriai Szakmai Kollégiumba, 2011-től a Geriátr.-Krónikus ellátás Tanács tagja. 2012-2013-ban az MGGT elnökeként szerepet vállalt a GYEMSZI-ETI fontos kezdeményezésében, a geriáter szakápoló képzési program előadóinak megszervezésében.

Kutatás, egyetemi kutatónevelés:  Legfontosabb klinikai és állatkísérletes kutatásai az elmúlt évtizedben a prosztanoidok, hipertónia-vese, hipertóniás betegellátás, a terápiás módszertani útmutatók és a talált orvosi  terápiás gyakorlat közötti egyezés/eltérés,időskori polypharmacy és annak viszonyrendszere, a menopauza és kardiovaszkuláris nemi hormonhatások, valamint az öregedés területén történtek. Egyetemi tudományos aktivitását a Jendrassik tudományos díj is, a régebbi kutató-nevelő munkáját az SE „Egyetem Kiváló TDK Nevelője" elismerése minősíti. Dr Székács Béla 2013-ig alprogramvezető volt a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola  dr Monos Emil professzor vezette 5-ös számú főprogramjában. A tudományos doktorképzésben előadásokkal hosszabb időn át a Monos Emil -Kollai Márk professzorok által meghirdetett Klinikai kardiovaszkuláris fiziológia PhD, gradualis, postgradualis kötelezően választható képzési programban, valamint a Rosivall László professzor által a 2010-2011 tanévtől  meghirdetett "Molekuláktól a betegágyig, sejttől a szervezetig" című, az Elméleti PhD Iskola 5 programjának közös kurzusában vett részt.

Szakmai-tudományos tanulmányutaiból: 1987-ben a londoni Royal Postgradual Medical School  klinikofarmakológiai és belgyógyászati tanszékén Dollery professzornál töltött 1 évet, majd 1993-ban az Indiana University (USA) Belgyógyászati és Hypertonia Centrumában Pratt és Weinberger professzoroknál fél évet. Emellett rövid szakmai tanulmányutakat is tett a 90-es években, tanulmányozta az angliai egészségügyi ellátás kormányzati reformját Angliában és Skóciában, igen rövid időszakot a heidelbergi klinikofarmakológiai kutatócentrumban is eltöltött, illetve 1992-ben tiszteletbeli College senior member tisztség ellátására nyári meghívást kapott az angol Cambridge University Down College vezetésétől. Rövid tájékozódó utat tett még 1993-ban a Columbia University-n. Korábbi nemzetközi együttműködései  főleg  arizoniai VA kutatókkal történtek.

Több hazai tudományos és szakmai továbbképző újságnak (LAM 2008-ig, illetve Hypertonia és Nephrologia, Háziorvos Továbbképző Szemle, Magyar Gerontológia ) szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Gerontologia elektronikus  internet alapú lapban a Geriátria rovatvezetője.

Publikáció: 5 szakkönyvet szerkesztett, illetve írt meg (az ötödik, a Geriátria-az időskor gyógyászata 2005-ben jelent meg), ezekből a Nephrologia is, illetve a Geriátria is egyben az első magyar nyelvű egyetemi tankönyvnek is számított.  Közel 40 fejezetet írt  eddig 8 szakkönyvben. Cikkeinek száma 165 (angol nyelvű 56, lektorált folyóiratokban), összesített impact factora 124; csupán az utolsó két évtizedben 130 feletti a hazai és nemzetközi tudományos fórumokon bemutatott előadásainak és posztereinek száma. 2 nemzetközi társaság poszter nagydíját is elnyerte. 500 feletti (SSCi 180, a többi online, nem impakt faktoros folyóirat, könyv) az őt idéző, az MTA Orvosi Osztály által meghirdetett kritériumoknak megfelelő citátumok száma.  A Magyar Tudományos Akadémia doktora címet 2003-ban nyerte el. A 2000 utáni években az  OTKA Élettudományi Kollégiumban a Kórtani Tudományok, majd a Konzervatív Orvostudományok zsűri-tagja volt.

Elektronikus oktatóprogramok: hipertónia távoktatási programot dolgozott ki nemzetközi (Leonardo) együttműködés keretében, amely a hazai Leonardo bizottság értékelése szerint 2002-ben a Leonardo pályázati alapon elkészített legjobb magyar produktum volt.  Jelenleg is  a MHT hipertónia internetes távoktatási és online, majd szóbeli vizsgáztató kurzusának (hypertonologus cím, hypertonia gondozás minősített orvosa minősítés elnyeréséért)  társvezetője, mely program most már orvosi  licensz minősítést ad majd. .2011-2012-ben  a Semmelweis Egyetem TÁMOP támogatást elnyert 4 komponensű internet oktatóprogramjainak projekt menedzsere volt, amelyen belül is vezető szerepet vállalt a geriátriai internet alapú, mind a 4 egyetem által oktatásra elfogadott szakorvos képző/továbbképző program kidolgozásában. 2012-2013-ban MGGT elnökként  jelentős szerepet vállalt a GYEMSZI/ETI geriátriai szakápoló képesítő programja oktatói gárdájának megszervezésében, későbbi gyakorló helyeinek kijelölésében..

Eddigi kitüntetéseiből, díjaiból:a Semmelweis Egyetem jogelődje által 1967-ben adományozott tudományos Madzsar József emlékérméje, hazai szakmai-tudományos lapok négy nívódíja, 1997-ben az Európai Menopausa Társaság, majd 1999-ben a Nemzetközi Menopausa Társaság által adott poszter első díj, illetve a Magyar Hypertonia Társaság 2000-ben adott Török Eszter emlékérem kitüntetése, 2001-ben a Magyar Menopausa Társaság által frissen alapított "Kiemelkedő Tudományos Tevékenységért" díj első elnyerője volt. 2001: a  „Semmelweis Egyetem Kiváló TDK Nevelője" kitüntetést, valamint a Semmelweis Egyetem Jendrassik tudományos díjat kapja. Korábban Széchenyi professzori, 2004 őszéig pedig Széchenyi István ösztöndíjas orvos.

Állami kitüntetés 2014: Magyar Érdemrend Lovagkereszt.